A fűtési rendszer korszerűsítése

A fűtéskorszerűsítés kifejezés a távfűtéses, illetve központi kazános épületek fűtési rendszerének korszerűsítésére utal. Alapvetően két fő eleme van: a fűtés szabályozhatóságának kialakítása (termosztatikus radiátorszeleppel), illetve a fűtési költségek fogyasztásarányos elszámolási lehetőségének megteremtése (fűtési költségmegosztó berendezéssel). A fűtéskorszerűsítésnek köszönhetően tehát szabályozhatóvá válik a fűtés, illetve ennek megfelelően a fűtési költségek elszámolása pedig az egyedileg elhasznált energiamennyiséggel arányosan történik. A fűtési modernizálás célja az energiatakarékosság elősegítése. A fűtéskorszerűsítés akkor eredményez energia- és ezáltal költségmegtakarítást, ha mind a szabályozhatóság, mind a költségek fogyasztásarányos elszámolásának lehetősége megvalósul.

A megtakarítás mértéke függ a fűtési rendszer típusától és az épület épületfizikai adottságaitól. Az mindenesetre elmondható, hogy ha önmagában a gépészeti beavatkozás (szekunder fűtési rendszer korszerűsítése) hatását tekintjük, akkor kétcsöves épületek esetében 12-20%, egycsöves épületek esetében pedig 20-25% energia-megtakarítás várható. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy mivel a tulajdonosok fűtési szokásai jelentősen eltérhetnek, az egyes lakások megtakarításai között komoly különbségek alakulhatnak ki.

A termosztatikus radiátorszelep egy radiátorra szerelt eszköz, melynek segítségével beállíthatjuk a számunkra kívánatos hőmérsékletet az adott helyiségben. Az eszköz két részből áll: szelepfejből és szeleptestből. A szelepfejek a megfelelő álláshoz tartozó szobahőmérsékletet automatikusan tartják, a szelepfejben elhelyezett hőérzékelő (magasabb hőmérséklet hatására táguló) töltetnek köszönhetően. Ez azt jelenti például, hogy III-as álláson (ami körülbelül 20 °C-os helyiséghőmérsékletnek felel meg) a radiátorszelep legkésőbb 21 °C-os szobahőmérséklet elérésekor automatikusan elzárja a radiátorba bemenő fűtővíz útját, míg 19 °C-os hőmérséklet esetén automatikusan kinyitja azt így a radiátorba a fűtővíz szabadon áramolhat.

A termosztatikus fejeken jelzésként nem hőfok adatok vannak feltüntetve, hanem például *, I, II, III, IV, V állások, mert az egyes beállításokhoz tartozó szobahőmérséklet több tényezőtől függhet. Egy adott helyiségben a legmegfelelőbb beállítás megtalálása érdekében célszerű néhány napig figyelni az egyes beállítások mellett kialakuló szobahőmérsékleteket, és így saját tapasztalatok alapján lehet majd pontosan szabályozni a hőmérsékletet.

A termosztatikus szelep kapcsán érdemes odafigyelni a hőcsapda jelenségére, amely akkor léphet fel, amikor a termosztatikus szelepfejben elhelyezkedő érzékelő (táguló töltet) nem szoba egészére jellemző átlaghőmérsékletét méri, hanem az érzékelő közvetlen környezetének hőmérsékletét. Ezért amikor a radiátor elé vagy fölé olyan berendezési tárgyat helyeznek, amely megakadályozza a radiátor felületéről kiáramló meleg levegő szabad áramlását, az érzékelt hőmérséklet eltérhet a szoba többi részének hőfokától. Ez a berendezési tárgy lehet egy kanapé, vagy radiátor fölé helyezett burkolat, vagy akár egy vastagabb függöny is. Ekkor a termosztatikus szelepfej érzékelő-táguló töltete nem a szoba valós hőmérsékletét érzékeli, hanem a radiátor és a hozzá közel elhelyezkedő berendezési tárgy közé "beszorult" (azaz a hőcsapdában található) meleg levegőét, és így annak ellenére elzárja a radiátorba menő víz útját, hogy a szoba valós hőmérséklete nem éri el a szelepfej állásához tartozó hőmérsékletet.

Szellőztetések idejére a termosztatikus szelepfejet mindig állítsák a * (csillag) állásra; fontos hangsúlyozni, hogy ez a fokozat nem azt jelenti, hogy az adott radiátor teljesen le van zárva. A csillag állás egy fagyvédelmi funkciót takar, mely azt jelenti, hogy nem engedi egy bizonyos határ alá csökkenni az adott helyiség hőmérsékletét (8 °C-os - vagy annál alacsonyabb - szobahőmérséklet esetén a legkisebb, azaz csillag állásnál is áramlik a radiátorba fűtővíz, így a fűtőtest is ad le hőt). Ezért lehetséges az, hogy a teljes fűtésidényben lezárt (azaz csillag állásban lévő) radiátorra felszerelt hőmérséklete 8 °C alá süllyedhet, akár csak pár percre is, és a precíz mérőkészülék az ekkor a radiátorba áramló fűtővíz hatását méri.

A termosztatikus szelepek működésük során folyamatos szabályozást végeznek. Amikor a helyiség hőmérséklete eléri az előre beállított értéket, a radiátor kihűl. Ez az állapot addig tart, amíg a helyiség hőmérséklete a beállított értéknek megfelelő hőfok alá nem esik. Amint ez bekövetkezik, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelő a helyiség hőmérséklete, állítsuk magasabb értékre a szelepet. A fűtés állapotáról soha ne a radiátor hőmérsékletének ellenőrzésével bizonyosodjunk meg.

Természetesen minden esetben megfelelő, írásos és szóbeli tájékoztatásban részesülnek a fogyasztók, akiknek lakásában a Techem Kft. fűtéskorszerűsítést végez, illetve költségmegosztó berendezést szerel fel. Ezen felül a társasházak közös képviselői is mindenre kiterjedő tájékoztatásban részesülnek, még a beruházás társasházi közgyűlés által történő elfogadása előtt. Továbbá ügyfélszolgálati irodáink is minden esetben készségesen válaszolnak az esetlegesen felmerülő fogyasztói kérdésekre, illetve honlapunkon is megtalálhatóak a tájékoztató anyagok.

Nagyon fontos, hogy a lakók tudatosan kezeljék a fűtést, amelyhez itt olvashatnak további hasznos információt.